REMÉNYI JÁNOS

Reményi János 1931. Május 8-án született egy Somogy megyei kis faluban, Almamelléken. A családban Ő volt a legidősebb gyermek, két öccse Ferenc és Károly. Édesapjuk a falu igazgatótanítója volt. Reményi János iskoláit szülőfalujában, majd Pécsett végezte. 1949-ben érettségizett a Pécsi Állami Líceumban. 1951-ben felvételt nyert a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola karvezető szakára. Ahol Vásárhelyi Zoltán növendéke lett. Bár hivatalosan 1954-ben befejezte tanulmányait, a tanulást soha nem hagyta abba, szüntelenül kutatott és képezte magát. Friss diplomásként a szolnoki Bartók Béla Zeneiskolához nevezték ki szolfézstanárnak. 1956-ban útja Miskolcra vezetett, ahol egészen 1985-ig a zenei élet meghatározó egyénisége volt. A zenei oktatás minden szintjén tevékenykedett és komoly eredményeket ért el.
1956-tól 1961-ig a miskolci Erkel Ferenc Zeneiskolában tanított szolfézst. A vasgyári zeneiskola - ahogy a miskolciak nevezik - jelentette az első komoly állomást életében. Amint írta: "A vasgyári zeneiskolában nemcsak kedves kollégákkal, de tehetséges és érdeklodő diákokkal is találkoztam." Itt ismerkedett meg feleségével is, Soltész Évával, aki zongorát tanított. 1959-ben házasodtak össze. Két lányuk Ágnes és Eszter. Ágnes 1982-ben szerzett fuvolatanári diplomát a Budapesti Zeneiskolai Tanárképző intézetben, 1984-ben pedig a Liszt Ferenc Zeneakadémia középiskolai énektanár- és karvezetoképző szakán kapott diplomát. Eszter 1985-ben ugyan ezen szakon szerzett diplomát, 1986-ban pedig, mint gordonka művész végzett a Liszt Ferenc Zeneakadémián.
Reményi János 1961-ben nyert kinevezést a miskolci Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolába, ahol szolfézst és zeneelméletet tanított és átvette a szakiskola leánykarát Kardos Páltól. Ezzel elkezdte komolyabb kórusmunkáját. A szakiskolában 1966-ig tanított. 1966 Szeptemberétől meghívást kapott a Liszt Ferenc Zeneművészeti Foiskola Zeneiskolai Tanárképző Intézet Miskolci Tagozatára karvezetést tanulni. 1977-tol főiskolai docens, majd foiskolai tanár. A karvezetés mellett szolfézst és zeneelméletet is tanított. És még mindezek fölött néhány évig Ő vezette a szakiskola vonós kamarazenekarát, s a főiskola közös nagyzenekarát.
A '60-as években néhány éven keresztül a Kilián György Gimnázium diákjainak is tartott kóruspróbát.
Reményi János az a karvezető volt, akinek hivatása és magánélete szorosan összekapcsolódott, erre legjobb példa a Rónai Sándor Művelodési központ Kamarakórusának alapítása, mely egy baráti társaságból tevődött össze 1961-ben, s rövidesen Reményi János került az élére. Ebből a vegyeskarból alakult meg 1975-ben a híres Bartók kórus, amely nem csak Miskolc zenei életét színesítette, hanem több nemzetközi versenyen aratott hatalmas sikert, úgy, mint 1974-ben Arezzoban, 1981-ben Tolosaban és 1983-ban Goriziában.
Szakmai tudása a felnőttekbol álló Bartók kórus irányítása mellett a gyermekkarvezetés terén is megmutatkozott. Kórusmunkájának másik fontos állomását a miskolci 6.sz. Általános Iskola ének-zene tagozatának kórusa jelentette, melyet 1970-től irányított. A gyermekkar, az Ő ideje alatt vált nemzetközi hírű kórussá, s ma is ebből az örökségből táplálkozik. 1970-től kezdve a 6.sz. iskola kórusa részt vett minden Debrecenben megrendezett nemzetközi kórusversenyen és a BBC "Énekeljenek a népek" rendezvényén. Óriási elismerést jelentett az 1977-es tamperei és az 1983-as corki győzelem. Minden szereplésük dobogós sikert jelentett. Mindezek mellett még eleget tett a Szerencsi Járási Pedagógus Kórus meghívásának is. Bár a lelkes kórus "csupán" kedvtelésbol állt össze, Reményi Tanár Úr örömmel tette meg értük a nagy utat Miskolc és Szerencs között hétről-hétre.
A gyermekkar többször szerepelt a magyar rádióban is, s mivel országos hírű volt a Tanár Úr lelkiismeretes és alapos munkája, kimagasló szakmai teljesítménye, ezért szinte elkerülhetetlen volt, hogy ne nevezzék ki egy budapesti kórus élére. Ez be is következett 1985-ben, amikor művészeti vezetűnek hívták a MRT Gyermekkórusához. A kihívás óriási volt, de Reményi János minden szakmai felkészültsége megvolt hozzá. Három évtizednyi állhatatos és kitartó munka után a Tanár Úr elment Miskolcról. De mennie kellett, mert ott is nagyon várták.
Reményi János munkája a MRT Gyermekkórusa sikereit is továbbvitte. A világ minden táján turnéztak: Bulgária, Törökország, Olaszország, Csehszlovákia, Japánban két alkalommal is megfordultak, Svájc, Franciaország. A neves zeneszerző Stockhausen szintén a rádió gyermekkarát kérte fel a Montag aus Licht c. operájának ősbemutatójára, melyre 1988-ban került sor a milánói Scalaban. Az opera további előadásain is igényt tartott a gyermekkara.
A kórus mellett kinevezést kapott az ELTE Énektanárképző és Karvezető szakára is.
Természetesen kapcsolatban állt a kortárs művészekkel és kritikusokkal, úgy mint Bárdos Lajossal, Karai Józseffel, Párkai Istvánnal, Kroó Györggyel, s még sorolhatnám. S mint említettem, Stockhausen szintén nagyra értékeli karnagyi teljesítményeit. Párkai kórusával, több alkalommal is koncertezett. Miskolc továbbra is figyelemmel kísérte Reményi János munkáját, s 1994-ben díszpolgári kitüntetést adományozott neki. Az itt maradt növendékek és kollégák pedig bármikor kérhettek tőle segítséget, a közel 200 km-es út ilyenkor nem jelentett neki akadályt.
A Művelődési- és Közoktatásügyi Minisztérium is elismerte teljesítményeit, s 1996-ban Németh László díjjal jutalmazta, melyet már betegsége miatt nem tudott személyesen átvenni. Az embertelenül sok munka nem kedvezett az amúgy is gyenge szívének. 1996. július 20-án hunyt el a balatonfüredi szívszanatóriumban.

Élete során, számos kitüntetést kapott:

1973 - Szocialista kultúráért
1974 - Reményi Ede díj
1979 - Kodály emlékérem
1980 - SZOT díj
1981 - Liszt Ferenc díj
1983 - Kodály emlékérem
1996 - Németh László díj